A XX. századtól a kozmetikaipar elsődleges célja az egészségmegőrzés és a bőr védelme volt. A kísérletezés, az új dolgok felfedezése volt a legfontosabb szempont az új nemzedék számára.
1909.
1909 május 19-én Szergej Pavlovics Gyagilev, 1872-ben született orosz balettművész és koreográfus bemutatja az Orosz Balettet (a Théatre du Chatelet-ben), amely nagy hatással lesz az akkori divatra, egyben forradalmasítja is a balett művészetét. A színpadi megjelenéshez nélkülözhetetlenül ezeket az éveket az élénkebb sminkek, a hófehér bőr, a tetoválások, a színes szempillaspirál és a sötét rúzsok jellemzik.
Maximilian Faktorowicz lengyel-zsidó származású kozmetikus 1909-ben megalapítja a Max Faktor kozmetikai céget Kaliforniában. A céget később, 1991-ben vásárolja fel a Procter & Gamble.
1914.
A Vogue olyan török nőket mutat be, akik hennával emelték ki a szemüket. Ez a festési technika nagyobbnak láttatta a szemet, nem is hiába ragadt rájuk a “vámpír” (vampire) szó rövidebb alakja, a “vamp”.
1915.
Helena Rubenstein megnyitja első kozmetikai szalonját New Yorkban. Új púdereket és rúzsokat dob piacra.
1920-as évek:
A filmipar is az erős sminkeket kedveli, amit a nők világos alapozóval kombinálnak, így még nagyobb kontrasztot elérve. A feketére vagy sötétkékre festett szemek mellett a kicsi, sötét árnyalatú rúzsok dominálnak.
Meghatározó egyéniségek: Maximilian Faktorowicz, Elizabeth Arden, Helena Rubenstein, Coco Chanel, Estée Lauder
Piacra kerül az első szájfény, és az első szempillagöndörítő (Max Factor), valamint elterjednek a krém állagú alapozók.
A kanadai származású Elizabeth Arden kifejleszti az arckrémeket, a tonikokat és arclemosókat. Franciaországban arcmasszást és bőrápolást tanul, New Yorkban megalapítja divatmárkáját saját nevén, kozmetikai tanácsadásai között ott van a hidratálás és a napi tonizálás is. 1946-ban egyike azoknak a nőknek, akik – nőként – először szerepelhetnek a Times magazin oldalán.
Megalkotja a kisméretű, utazáshoz alkalmas kozmetikumokat, szemsminkeket; 1922-ben megnyitja első Red Door szalonját Párizsban, amit hamar követ a többi: Londonban, New Yorkban és Torontóban. A “Piros ajtó” védjegye hamar szépségszimbólum lesz, legelső és máig klasszikus parfümje is ezt a nevet kapja.
Termékei között arckrémek, arclemosók, sminkek és parfümök is megtalálhatóak.
Helena Rubinstein és Elizabeth Arden egy csapásra riválisok lesznek. Elizabeth termékeit és szépségápolási tippjeit imádják, azonban a filmcsillagok mind Helena Rubinstein termékeit használják.
A XX. század egyik kiemelkedő alakjával, Coco Chanel személyével újra robban a szépségipar. Az ő találmánya a napbarnított bőr, ami egyhamar leváltja a sápadt, fehér arcbőr trendjét. A világ legnépszerűbb parfümje, a Chanel N*5 fűződik a nevéhez.
1930-as évek:
A nők elkezdenek a saját arcszínüknek megfelelő árnyalatú alapozókat használni. Szemöldöküket inkább leborotválják,és a vonalát tussal rajzolják meg. Szemhéjukra világos színekkel festenek, erre sötét, mély, vastag vonallal tusvonalat húznak. Újra hangsúlyt kap a rúzs, a telt ajak és a körömlakk, ami legtöbbször vörös színű. A rúzs már pirosítónak is funkcionál, illetve megjelenik a műszempilla.
Sok a csillogás, a fejdíszek és tüllök viselése, mellyel a smink mellett hangsúlyozták saját egyéniségüket és szexualitásukat.
Marlene Dietrich német színésznő szintén nőideál lesz, aki kialakítja a szemöldöknek a korra jellemző vékony vonalát: leborotválja, majd egy tussal vékonyan jóval az eredeti fölé rajzolja meg a szemöldök vonalát.
1940-es évek:
Megindul a moziőrület, ami nagy hatással lesz a sminkekre, hajviseletre és a divatra. Előtérbe kerül a sokszínűség, egyre több kozmetikai céget alapítanak. A sztárok tökéletes külseje, csillogása, sima arcbőre a nézőt is a tökéletesség utáni vágy felé viszi, illetve a gyártókat is arra ösztönzi, hogy ezt támogassák. A Max Factor célkitűzése az lesz, hogy ezt a perfekcionizmust valamennyire emberközelivé tegye, vagyis elérhetővé, így megalkotja azokat az alapozókat, amelyek teljesen sima arcfelületet biztosítanak.
A filmeken is megjelenő sminkelést utánozzák: a járomcsont alatti sötétítéssel érik el azt, hogy az arc vékonyabbnak tűnjön.
1946-ban a pozsonyi magyar zsidó származású Estée Lauder férjével, Jospeh Lauderrel megalapítja kozmetikai cégét New Yorkban, amely luxusminőségű bőrápolókat, “make up-okat” és illatokat gyárt.
1950-es évek:
Visszafogottabb csillogás jellemzi ezeket az éveket, megjelenik a matt és természetes smink. Dominálnak az ezüst és halvány rózsaszín színek, illetve Audrey Hepburn vastagabb és hosszabb tusvonallal megrajzolt macskaszeme. Kevesebb a pirosító, az ajkak a körmökkel megegyezően vörösek színűek.
Max Faktor megtervezi a híres Pancake elnevezésű alapozóját.
Nagy népszerűségnek örvendenek az 1940-es évektől megjelenő pin-up girl-ök, akik a vonzerőt és a nőiességet testesítik meg.
1960-as évek:
Szerteágazó irányzatok lepik el a divatot, többek között ilyen volt a sminkmentes divat, a színes és fantáziadús hippi-trend – ahol a lila, a kék és a zöld színeket kedvelik, – és a Marilyn Monroe által imádott halvány szemsmink mellé kombinált erős sötét rúzsok használata.
Ezen irányzatok mellett fővonal marad a szem hangsúlyozása, és a tusvonal.
1970-es évek:
Természetesség és természetesség; a fehérrel kihúzott szemet és a halvány rúzsokat kedvelik. Ami újdonság: az a rózsaszín arcpír és a szájfény.
1980-as évek:
Megjelennek a túlzó színek, a rikító neon-árnyalatok, és csillogó festékek. Piacra kerülnek az első olyan smink termékek, amelyek már kifejezetten afro-amerikai nőknek készülnek.
A disco korszak a természetes de erős sminket hozza divatba; a színek feladata itt a ruha mellett az “öltöztetés”, ami inkább túlzott sminkelést jelent.
Az emberek egyre többet költenek a szépségápolásra, elkezdenek aggódni a bőrrák és egyéb bőrbetegségek miatt, ezzel együtt megjelennek a bőrápoló, fiatalító arckezelések, terápiák és aromaterápiás termékek is. A hétköznapi tisztálkodáshoz szappan helyett tusfürdőket, folyékony szappanokat és habfürdőket használnak.
1990-es évek:
A láthatatlan smink évtizede. A nők elkezdenek figyelnek az alkalomhoz illő sminkelésre, és kezdik saját adottságaikhoz mérten alkalmazni a divat egyes jegyeit. Nem követik egy az egyben a divatot, hanem arcvonalukhoz leginkább illően csempészik be azt a mindennapi sminkkészítésbe. Kampány indul a bőrápolásért; az üde és fiatalos megjelenéssel párhuzamban egyre nagyobb az igény a bőr időskori ápolására, nappali és éjszakai krémek, szemránckrémek és anti-aging krémek megjelenésével.
2002.
Elterjed a botox hasznánlata. A smink mellett életstílussá és céllá válik az egészséges élet, a sport, az egészséges táplálkozás. Minden kozmetikai termék immár első sorban az egészséget szolgálja.
⌠ Megtalálsz a Facebook-on is ⌡